Az ember az olasz autókról és főleg az Alfáról sok mindent el tud mondani, de azt hogy unalmasak és szürkék lennének azt biztosan nem. Így van ez a legkisebb Alfa a MITO esetében is. Az autó gyönyörű piros színe egyből magára vonza az emberek tekintetét. A jellegzetes pajzs formájú hűtőrács elmaradhatatlan. Az első lámpák érdekesek egy kicsit olyan a MITO tekintete mintha folyamatosan bambulna bele a világba. Abban a pillanatban ahogy beindítjuk ennek a képzelt bambaságnak már nyoma sincs. Ahogy a gyújtáskulcsot behelyezzük a központi kijelzőn megérkezik az autó sziluettje, elfordítás után a mutatók megmutatják, hogy milyen utat tudnak illetve fognak bejárni.
Ha életre keltjük a 1400 ccm-es 135 lóerős és 230 nm nyomatékkal rendelkező Euro5-ös benzines turbós erőforrást egy nagyon kellemes duruzsoló morgó hangot hallunk. A váltó egy hatfokozatú dupla-kuplungos automata váltó amit ha a kedvünk úgy hozza akkor szekvenciális módban is használhatjuk. Az Alfa rájött arra, hogy a felváltásokat a váltókar hátrahúzásával a visszaváltásokat pedig a váltókar előre tolásával ésszerű elvégezni. Apró dolog de nagyon is fontos. A váltani egyébként a kormányon elhelyezett fülekkel is tudunk.
A MITO-ban megtalálható egy úgynevezett DNA kapcsoló ami három különböző vezetési módot tesz lehetővé. Az N állásban egy teljesen hétköznapi autót kapunk ami semmi extrával nem kényeztet bennünket, olyannyira nem hogy a gázpedál lenyomása és az autó elindulása nincs szinkronban. Ezt sajnos meg kell szokni mert igen kellemetlen meglepetéseket tud okozni az embernek.
D állásba téve a kapcsolót az autó teljesen megváltózik, a kormányzás keményebb lesz, az elektronika kitolja a váltási fordulatszámot, és gyorsabb lesz a gázpedál reakciója egy igazi kis méregzsák lesz belőle amivel élvezet menni. A mai kor divatjának megfelelően Start- Stop rendszert is megtaláljuk az autóban, de valamiért az embert az őrületbe tudja kergetni, ha megállunk és nyomva tartjuk a féket akkor rendben leállítja magát,de a beindítása sajnos lassú. A futóműve egy kicsit a magyar utakra kemény, pattogós, a fékek harapósak.
A beltér egyes részein igényes egyes részein viszont lehetne egy kicsit komolyabb az anyagválasztás is. Az ülések kényelmesek és jól tartanak az ülésfűtés kapcsolóját lehetetlen helyre tették. A műszerfal jól átlátható. A barna bőrbelső és a carbon betétek nagyon jól harmonizálnak. Egyszerre elegáns és sportos.
Összességében egy nagyon jó autót alkotott az Alfa. A DNA kapcsolónak köszönhetően egyszerre több autót is birtokolhatunk. A tesztünk alatt 7-7.5 literes átlagfogyasztást mértünk.
